Kell-e védőoltás a nyaraláshoz?

A nyaralás tervezgetése során fontos szempont kell, hogy legyen az egészségünk védeleme. Akár egzotikus úti célt választunk, akár egy közeli országba utazunk, érdemes tájékozódni a gyakori betegségekről, vagy épp védőoltást felvenni a fertőzések megelőzéséhez. Megfelelő felkészüléssel sok kellemetlenség megelőzhető és a nyaralás valóban a pihenésről szólhat.

A világ számos országába a beutazáshoz igazolni kell a kötelező védőoltás beadását, de a kötelező vakcináció mellett további ajánlott oltások beadatását is érdemes megfontolni. Legalább 4–6 héttel az utazás előtt ajánlott felkeresni a nemzetközi oltóközpontot vagy a háziorvost, hogy legyen elég idő az oltások beadására és a védettség kialakulására.

Védőoltások európai nyaraláshoz

Európán belüli utazás során ugyan kisebb a fertőzésveszély, mint más kontinenseken, és nincsenek kötelezően beadandó vakcinák, de a közeli úti célok esetén is ajánlott a védőoltás megfontolása. Minden esetben az egyén egészségi állapota, az úti cél jellege és a tervezett tevékenységek befolyásolhatják, mely oltások ajánlottak, szükség esetén érdemes orvossal is konzultálni.

Hepatitis A – Nevezik a mocskos kezek betegségének is, széklettel szennyezett étellel, itallal terjed. Nem része a kötelező oltásoknak, de ha valaki vidéki területre utazik, kempingezik, vagy olyan országban nyaral, ahol alacsonyak a közegészségügyi viszonyok (pl. Kelet-Európa egyes részei, Balkán, vagy az Európán kívüli úti célok jelentős része), akkor javasolt a hepatitis A elleni védőoltás. Egy oltás 10 évre szóló védelmet biztosíthat.

Tetanusz - Ez az oltás a Diftéria–Tetanusz–Pertusszisz (DTaP vagy Tdap) részeként Magyarországon gyermekkorban kötelező, de az emlékeztető oltás 10 évente javasolt. Ha a legutóbbi oltás több mint 10 éve volt, vagy tetanusz oltást több mint 5 éve kapott az illető, akkor az utazás előtt érdemes frissíteni. Szúrt, vágott sérülés bárhol, bármikor előfordulhat.

Meningococcus - Az oltóanyag a meningococcus A, C, W és Y típusai ellen nyújt védelmet. Ezek közül különösen a C és a W típus okozhat súlyos agyhártyagyulladást fiatal felnőtteknél. Cseppfertőzéssel terjed, köhögéssel, tüsszentéssel, csókolózással, közös italhasználattal is átadható. A fertőzés fiatalok körében fordul elő leggyakrabban, kezelés nélkül akár néhány órán belül életveszélyessé válhat. Ezért a 16–25 év közötti korosztály különösen veszélyeztetett.

Kullancs által terjesztett agyvelőgyulladás - Különösen Ausztriában, Németország déli részén, Szlovéniában, a Baltikumban, Skandináviában gyakori, de hazánkban is előfordul a kullancsencephalitis. Ha erdős, természetközeli területen tervezünk túrázni vagy kempingezni, mindenképp érdemes fontolóra venni ezt az oltást.

Kanyaró - A kanyaró Európa több országában is időnként felüti a fejét, különösen olyan helyeken, ahol az átoltottság nem elég magas. Fontos ellenőrizni az Kanyaró–Mumpsz–Rubeola (MMR) oltás meglétét az 1975 előtt születetteknél, vagy akik bizonytalanok az oltási státuszukban.

COVID-19 - Egyes országok továbbra is kérhetik a védőoltás igazolását, pl. egészségügyi vagy szociális intézmények látogatásakor. Az oltási igazolás megléte az utazás zavartalansága érdekében is fontos lehet. Az emlékeztető oltások fontosságát különösen krónikus betegséggel élők esetében kell mérlegelni.

Más kontinensek esetén

Európán kívüli úti cél esetén különösen fontos az úti cél pontos ismerete, az utazás hossza, a szállás típusa és a tervezett tevékenység. Ezek mind befolyásolják, hogy milyen védőoltásokra lehet szükség kötelező vagy ajánlott jelleggel.

Általánosságban az alábbi kórokozók elleni oltások szerepelhetnek az ajánlások között (az alapimmunizálás mellett):

• Hepatitis A – Erősen ajánlott afrikai, ázsiai, dél-amerikai országokba utazóknak. A vírus szennyezett étellel, vízzel terjed.
• Hepatitis B – Vérrel, testnedvekkel terjed. Hosszabb tartózkodásnál vagy egészségügyi kockázat esetén javasolt a hepatits B elleni oltás több területen.
• Sárgaláz – Egyes afrikai és dél-amerikai országokba belépéshez kötelező, számos más országban ajánlott a sárgaláz elleni oltás.
• Tífusz – A tífusz kórokozója szennyezett étellel, vízzel terjed. Több kontinensen is előfordul rossz higiénés viszonyok esetén. Egy egyszeri oltás kb. 3 évre nyújt védelmet.
• Tetanusz – 5-10 évente emlékeztető oltás javasolt.
• Meningococcus A, C, W és Y típusai - Agyhártyagyulladás ellen nyújt védelmet. Mindazoknak javasolt akik külföldi zarándoklaton, sporteseményen, fesztiválokon vagy közösségi programokon vesznek részt. Különösen fontos Nyugat-Afrika bizonyos területein ("meningitis öv"). Cseppfertőzéssel terjed, köhögéssel, tüsszentéssel, csókolózással, közös pohárhasználattal is átadható.
• Kanyaró – Kanyarójárványok miatt ajánlott. Két adag szükséges.
• COVID-19 – Egyes országok belépéskor még kérhetnek igazolást, ajánlott az emlékeztető oltás is.

Célország és utazás típusa alapján mérlegelendő további oltások:

• Veszettség – Állatokkal való érintkezés esetén (pl. kutyák, majmok) kapható el a veszettség. A teljes oltási sor három oltásból áll.
• Kolera – Különösen rossz higiénés körülmények között, főként járványövezetekben lehet szükséges védekezni a kolera ellen. Szájon át szedhető vakcina áll rendelkezésre.
• Japán encephalitis – Szúnyog terjeszti, főként vidéken, rizsföldek közelében. Hosszabb ázsiai, óceániai tartózkodás esetén ajánlott. Egyedi importal érhető el Magyarországon.

Malária ellen nincs oltás, de gyógyszeres megelőzés szükséges szinte egész Afrikában, Dél- és Délkelet-Ázsiában, az Amazonas-vidéken. A profilaxist már utazás előtt két nappal el kell kezdeni és folytatni kell a maláriás övezet elhagyását követő további hét napig. A gyógyszer szedése mellett fontos a szúnyogriasztó, szúnyogháló használata és a hosszú ruházat viselése is.

További információk

Az egyes földrajzi területeken szükséges védőoltásokkal részletesebben külön cikkekben is foglalkozunk: Afrika | Dél-Amerika | Délkelet-Ázsia | Közel-Kelet

A hivatalos beutazási feltételekről és az országonkénti kockázatokról a magyar Konzuli Szolgálat tájékoztató oldalán érhetőek el részletes információk.

WEBBeteg
Szerzőnk: Dr. Sándor Éva, infektológus